Skip to main content
European School Education Platform
Survey

Felmérés az írás-olvasási kompetenciáról és az iskolai könyvtárakról – eredmények

Sok olyan iskolakönyvtár van, amely fontos szerepet játszik az írás-olvasási kompetencia ösztönzésében és az új pedagógiai gyakorlatok támogatásában.
Books in a library

Az iskolai könyvtárak lehetőséget biztosítanak rá, hogy a diákok a formális osztálytermi helyszíntől elkülönülten önvezérelt tanulást folytassanak. A rengeteg segédanyaggal és a kifejezetten tanulásra tervezett térrel alternatív útvonalat biztosítanak a tudás és a különböző készségek megszerzéséhez. Kiváló hely az iskolakönyvtár a tanulók számára arra, hogy adott esetben szakképzett munkatárs segítségével jobban elmélyülhessenek egy-egy leckében, kedvtelésből olvashassanak, valamint kutatásokat folytathassanak.

Az írás-olvasási kompetencia azt jelenti, hogy valaki képes koncepciókat szóban és írásban is megérteni, kifejezni és értelmezni. Magában foglalja a másokkal megfelelő és kreatív módon történő hatékony kommunikálás és kapcsolatteremtés képességét is. (A Tanács 2018. évi ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról)

Az Ön iskolájában hogyan járul hozzá a könyvtár az olvasási készségek fejlesztéséhez és a könyvek megszerettetéséhez? Milyen módosításokon esett át a könyvtár az utóbbi időben, hogy igazodjon a pedagógusok és a tanulók megváltozott szükségleteihez?

 

Kutatásunkban megpróbáltuk felmérni a válaszadók hozzáállását az iskolai könyvtárakra és az írás-olvasási kompetenciára vonatkozóan. A kérdőívet 2022. szeptember 1. és november 1. között lehetett kitölteni. 25 országból összesen 129 ember vett részt a felmérésben, akiknek a 69%-a nyilatkozott úgy, hogy pedagógusként vagy iskolavezetőként dolgozik, körülbelül 16%-uk pedig saját bevallása alapján nem tanárként dolgozó iskolai alkalmazott, például iskolakönyvtáros.

Eredmények (mintanagyság = 129)

 

1 - Minden olyan válaszlehetőséget jelöljön meg, amely igaz az Ön iskolájára vagy egy Ön által választott iskolára, amelyet megfelelően ismer!


A válaszadók mintegy 95%-a azt állította, hogy az ő iskolájában van könyvtár, és több mint a felük (55%) nyilatkozott úgy, hogy az iskolakönyvtárba évente legalább egyszer érkeznek új könyvek. A felmérésben résztvevők 53%-a arról számolt be, hogy az ő intézményükben van iskolakönyvtáros, az iskola pedig együttműködik a helyi közkönyvtárral.

A válaszadók mintegy 46%-a azt mondta, hogy a tanulók rendszeresen használják az iskolakönyvtárat. 27% gondolja úgy, hogy a pedagógusok is legalább heti egyszer igénybe veszik az intézményi könyvtárat. Körülbelül 22% vélte úgy, hogy az iskolakönyvtár szolgáltatásainak köre, illetve színvonala az utóbbi néhány évben csökkent, míg mindössze 5% állította azt, hogy náluk a könyvtár jelenleg inkább összpontosít a digitális tartalmakra, mint a könyvekre.

literacy and school libraries - survey graph 1
  1. Van az iskolában könyvtár
  2. Az iskola együttműködik a helyi közkönyvtárral
  3. Az iskolában hozzáférhető könyvtári szolgáltatások köre az utóbbi néhány évben csökkent
  4. Az iskolai könyvtár jelenleg inkább a digitális tartalmakra összpontosít, és nem a könyvekre
  5. Az iskolában könyvtáros dolgozik, aki kizárólag a könyvtár működtetéséért felel
  6. A tanulók többsége rendszeresen igénybe veszi a könyvtár szolgáltatásait
  7. A pedagógusok heti legalább egy alkalommal használják a könyvtárat a munkájukkal összefüggésben
  8. Legalább évente egy alkalommal új könyveket vásárolnak az iskolakönyvtár számára

 

2 - Az Ön véleménye szerint melyek az iskolai könyvtárak fő feladatai?


A válaszadók véleménye szerint az iskolakönyvtárak három fő feladata a kedvtelési célú olvasás ösztönzése (67%), a tanulók támogatása abban, hogy az eléjük kerülő információkat kritikusan megvizsgálni képes felhasználókká váljanak (59%), valamint az írás-olvasási kompetencia, illetve általában a tanulmányi eredmények fejlesztése (46%).

Kevesebben jelezték, hogy szerintük az intézményi könyvtáraknak fontos feladatuk volna az informális tanulási tér biztosítása tanítás utáni foglalkozásokhoz (24%), az internethez és az online segédanyagokhoz való hozzáférés biztosítása (22%), a csendes környezet megteremtése a tanuláshoz, illetve a pedagógusok ellátása a tanításhoz szükséges segédanyagokkal (mindkettő 17%).

Még kevesebb szavazat érkezett az alábbi válaszlehetőségekre: segítségnyújtás a tanuláshoz szakképzett munkatárson keresztül (15%), nyomtatott könyvek és tananyagok biztosítása (14%), illetve találkozóhely a munkatársak, a tanulók és a szülők számára (10%).

literacy and school libraries - survey graph 2

 

  1. Nyomtatott könyvek és tananyagok biztosítása
  2. Az írás-olvasási kompetencia, illetve általában a tanulmányi eredmények fejlesztése
  3. Csendes környezet megteremtése a tanuláshoz
  4. Segítségnyújtás a tanuláshoz szakképzett munkatárson keresztül
  5. Hozzáférés biztosítása az internethez, elektronikus könyvekhez, digitális eszközökhöz, online segédanyagokhoz
  6. A pedagógusok ellátása a tanításhoz szükséges segédanyagokkal
  7. Találkozóhely a munkatársak, a tanulók és a szülők számára
  8. Segítségnyújtás a tanulóknak abban, hogy az eléjük kerülő információkat kritikusan megvizsgálni képes felhasználókká váljanak
  9. Informális tanulási tér biztosítása tanítás utáni foglalkozásokhoz (például olvasókörhöz)
  10. A kedvtelési célú olvasás népszerűsítése

 

 

3 - Milyen mértékben tartja hatékonynak az alábbi stratégiákat az írás-olvasási kompetencia fejlesztésében?


A válaszadók szerint az írás-olvasási kompetencia fejlesztésében leghatékonyabb stratégiák között említhetjük a tanulók bátorítását arra, hogy saját maguk által választott könyveket olvassanak a könyvtárban (94% szerint hatékony vagy nagyon hatékony), illetve a rendszeres, az olvasással kapcsolatos események szervezését, pl. helyi írók, költők meghívását, hogy beszéljenek a könyveikről (91%).

Más stratégiákat is kifejezetten sokan gondoltak hatékonynak vagy nagyon hatékonynak: könyvklub alapítása az iskolában (87%), szorosabb kapcsolat kiépítése az iskolai könyvtár és a helyi közkönyvtár között (78%), a szülők bevonása az olvasásba (78%), felolvasó alkalmak szervezése (78%).

Kevésbé volt népszerű a válaszadók körében, de összességében még mindig hatékonynak számított az ösztönzők és jutalmak biztosítása a kedvtelési célból olvasók számára (74%), valamint a külön időintervallum kijelölése a könyvtárban a kedvtelési célú olvasásra (68%).

literacy and school libraries - survey graph 3

 

 

 

 

   Nagyon hatékonynak tartom
 Hatékonynak tartom 
 Semleges vagyok a kérdésben
 Nem tartom hatékonynak
 Nagyon nem tartom hatékonynak

 

 

  1. A tanulók bátorítása arra, hogy saját maguk által választott könyveket olvassanak a könyvtárban
  2. Külön időintervallum kijelölése a könyvtárban a kedvtelési célú olvasásra
  3. Ösztönzők és jutalmak biztosítása a kedvtelési célból olvasók számára (például könyvutalvány, ingyen elvihető könyvek, könyvdíjak, tematikus napok, események)
  4. A szülők bevonása az olvasásba (pl. otthoni olvasás, a gyerekek olvasnak a szülőknek, a szülők olvasnak a gyerekeknek)
  5. Szorosabb kapcsolat kiépítése az iskolai könyvtár és a helyi közkönyvtár között
  6. Rendszeres, az olvasással kapcsolatos események szervezése (pl. helyi írók, költők meghívása, hogy beszéljenek a könyveikről)
  7. Könyvklub alapítása az iskolában
  8. Felolvasó alkalmak szervezése

 

4 - Válasszon ki három olyan elemet az alábbiak közül, amelyről azt gondolja, hogy a jövőben meg fog történni!


Arra a kérdésre, hogy mi várható a jövőben az iskolai könyvtárakat illetően, a legtöbben (58%) úgy nyilatkoztak, hogy a könyvtárak tanulási terekként és segédanyagtárakként fognak üzemelni, amelyek támogatni fogják az önvezérelt tanulást, a differenciálást és a projektalapú tanulást (56%). A válaszadók majdnem fele úgy nyilatkozott, hogy szerinte virtuális tanulási terek lesznek a könyvtárakból (46%), illetve komolyabb együttműködés várható a könyvtárosok és az órát tartó pedagógusok között (44%). Kevesen vélték úgy, hogy az iskolakönyvtárakat más terek fogják felváltani (13%), hogy többet fogják használni a tanulók a közösségi médiát arra, hogy információt kapjanak a könyvtárról (12%), és azt sem gondolják sokan, hogy kevesebb nyomtatott könyv lesz a könyvtárakban (11%).

literacy and school libraries - survey graph 4
  1. Komolyabb együttműködés a könyvtárosok és az órát tartó pedagógusok között (pl. közös tanítás)
  2. Több iskolának lesz saját könyvtára
  3. Szorosabb együttműködés a digitális tanulást koordináló munkatársak és az iskolakönyvtárosok között
  4. A könyvtár segíti az önvezérelt tanulást, a differenciálást és a projektalapú tanulást
  5. A könyvtárak elsősorban tanulási terekként és segédanyagtárakként fognak üzemelni (a köny csak egy lesz a sokféle segédanyagtípus között, és egy szintre kerül a digitális, a hangalapú és más médiumokkal)
  6. Az iskolakönyvtárakat más terek fogják felváltani, például további tantermek vagy laborok
  7. Kevesebb nyomtatott könyv lesz a könyvtárban
  8. Virtuális tanulási terek lesznek a könyvtárakból, amelyekhez bárki, bármikor, bárhonnan, bármilyen eszközön hozzáfér
  9. Többet fogják használni a tanulók a közösségi médiát arra, hogy információt kapjanak a könyvtárban rendelkezésre álló tanulási terekről és könyvekről

 

Összegzés


Annak ellenére, hogy ebben a felmérésben más kérdőíveinkkel összevetve valamivel kevesebben vettek részt, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a kérdőív kitöltői jellemzően olyan iskolában dolgoznak, amely rendelkezik könyvtárral, foglalkoztat iskolakönyvtáros munkatársat, és ahol a könyvtár állománya legalább évente új kötetekkel bővül. A válaszadók többsége szerint az iskolai könyvtárnak ösztönöznie kell a kedvtelési célú olvasást, támogatnia kell a tanulókat abban, hogy el tudjanak igazodni az információs társadalomban, és fejleszteniük kell a tanulók írás-olvasási kompetenciáját, illetve általában a tanulmányi eredményeit. A kérdőívet kitöltők úgy vélik, hogy a leghatékonyabb stratégiák ezeknek a céloknak az eléréséhez az alábbiak: a tanulók bátorítása arra, hogy saját maguk által választott könyveket olvassanak a könyvtárban; rendszeres, az olvasással kapcsolatos események szervezése; könyvklub alapítása az iskolában; szorosabb kapcsolat kiépítése a helyi közkönyvtárakkal; valamint a tanulóik szüleinek bevonása az olvasás tanításába. Végül az is megállapítható, hogy a válaszadók szerint az iskolai könyvtárak a jövőben olyan tanulási terekké vagy segédanyagközpontokká fognak átalakulni, amelyek facilitálják az önvezérelt tanulást, a differenciálást és a projektalapú tanulást, de továbbra is használnak nyomtatott könyveket.

 

 

Az alábbi lehetőségek közül Ön leginkább milyen minőségben vesz részt az oktatásban?

 

literacy and school libraries - survey graph 5
  1. Óvodapedagógus
  2. Általános iskolai tanár
  3. Középiskolai tanár
  4. Szakiskolai tanár
  5. Iskolaigazgató
  6. Nemzeti, regionális vagy helyi szintű közigazgatásban dolgozó
  7. Tanárképzésben dolgozó
  8. Oktatásügyi döntéshozó
  9. Szülő
  10. Nem tanárként dolgozó iskolai alkalmazott (pl. iskolakönyvtáros, pályaválasztási tanácsadó)
  11. Külsős (pl. iskolalátogató)
  12. Egyéb oktatásügyi szakember/érintett

 

Additional information

  • Education type:
    School Education
  • Target audience:
    Head Teacher / Principal
    Librarian
    Researcher
    Student Teacher
    Teacher
    Teacher Educator
  • Target audience ISCED:
    Primary education (ISCED 1)
    Lower secondary education (ISCED 2)
    Upper secondary education (ISCED 3)

Tags

School subjects

Key competences