Skip to main content
European School Education Platform
Expert article

STEAM tárgyak a kotta mögött

Az egyetemi szinten zenét tanító Dr. Daithí Kearney az alábbiakban megosztja velünk személyes történetét, és beszámol róla, milyen hatással voltak a STEAM (Science = természettudományok, Technology = informatika, Engineering = műszaki tudományok, Arts = művészetek és Mathematics = matematika) tárgyak a tanításhoz való hozzáállására.
Hands and musical notes
Image: Adobe Stock / ipopba

Majd egy évtizeddel ezelőtt Norvégiába utaztam, hogy részt vehessek egy Erasmus intenzív programon. Akkor már második éve tanítottam zenét egy ír egyetemen. Koncertekre készítettem fel hallgatókat, és elméleti órákat is tartottam. Ahhoz a tanítási gyakorlathoz voltam hozzászokva, amelyben leadjuk az anyagot a diákoknak, és segítünk nekik a megértésben. A diákjaim megfelelő előismeretekkel rendelkeztek a hangszerük használatát, illetve a zenével kapcsolatos tanulmányi anyagot illetően. Technikai értelemben, ahogyan egy modul esetében a felsőoktatási bürokráciában meg kell adni a kimeneti eredményeket, „működött” a módszerem.

 

Norvégiában különböző tárgyakat tanító, különböző intézményekben dolgozó, különböző országokból származó munkatársakkal dolgoztam együtt. Tudományterületeken átívelő pedagógiát követtünk, amelybe nem tudtam beilleszteni a korábbi munkavégzési gyakorlatomat. A diákok közül sokan nem játszottak hangszeren, és nem is volt előre megadott, tárgyspecifikus tanterv, amelyet követhettem volna. Nem volt hagyományos értelemben vett kotta, amiből játszhattunk, és az is előfordult, hogy azoknak a diákoknak, akiknek nem az angol volt az anyanyelvük, több időre volt szükségük ahhoz, hogy megfelelően értsék az ír akcentussal előadott angol mondataimat. A két hétig tartó közös munka végére, amelynek során olajfúrótornyokról, kísértethistóriákról és fényképészetről is tanultunk, sikerült megtalálnunk az összhangot és összeállítanunk egy olyan előadást, amely egyrészt minden résztvevőben magasabb szintre emelte a kreativitást, másrészt a körülöttünk lévő világból merített ihletett.

 

Estelle Jorgenson zenetanár arra emlékeztet bennünket, hogy a diákok az aktív ágensek a tanulási folyamatban, nekünk, pedagógusoknak pedig az a feladatunk, hogy támogassuk őket a tanulásban. Eközben nekünk is szükségünk van segítségre, és a munkatársakkal való együttműködés során meg is oszthatjuk egymással, hogyan és mit érdemes tanítani. Az adott diszciplínákban benne ragadó gondolkodás kiküszöbölésével olyan, új távlatok és megközelítések nyílnak meg előttünk, amelyek arra indítják, ösztönzik és sarkallják a pedagógusokat és a diákokat, hogy az adott tantárgy keretein túlra is tágítsák ki a vizsgálódás körét, és a tanulás egy teljesebb értelmét próbálják átfogni az átélt tapasztalatok során. Ez nem ássa alá az egyes szakterületek integritását, és azt sem kérdőjelezi meg, hogy szükség van tantárgyspecifikus oktatásra és kutatásra, ellenben rugalmas, átjárhatóbb struktúrát teremt, amely hatványozottan támogatja a STEAM területekkel való munkát.

 

A kreatív és esztétikai fókuszú tanulás világába tett utazásom során eljutottam a STEAM területekhez. Művészi ihletet merítettem a természettudományokkal, az informatikával, a műszaki tudományokkal, a matematikával való foglalkozásból, és a kreatív esztétikai tevékenység által mélyebben megértettem, illetve egyből jobban értékelni is tudtam olyan fogalmakat és elképzeléseket, amelyektől azelőtt sok esetben kifejezetten tartottam. Amikor táncos-énekes darabot írtunk a méhekről vagy a gravitációról, a fiatal elmék fellelkesedtek, és érzelmi-testi kapcsolatot alakítottak ki az adott témákkal. Számomra az volt a legfontosabb eredmény, hogy fejlődött a pedagógiai gyakorlatom, az elsajátított felfedezőbb jellegű megközelítést pedig később a hagyományosabb óráimon is hasznosítani tudtam. Sokat tanultam a diákjaim zenén kívüli érdeklődési köreiről és készségeiről.

 

Az MTMI tárgyakat tanító kollégák olykor puszta luxusnak tarthatják a művészeteket, és élvezik ugyan az előadásainkat, de nem gondolnak bele, és nem is ismerik el, hogy mennyi természettudományos, informatikai, mérnöki vagy matematikai komponense van a munkánknak. Mi, művészek nem pusztán érteni akarjuk az MTMI területeket, de azt is szeretnénk megmutatni, hogy tudásunkkal képesek vagyunk hozzászólni ezekhez a diszciplínákhoz, és ihletforrásként szolgálhatunk a kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek számára. Együtt képesek vagyunk felfedezni a körülöttünk lévő világban és azon túl található csodákat. Ha a pedagógusok kellő teret hagynak a STEAM területek felfedezésének, és hajlandók néha eltekinteni a kotta szigorú követésétől, akkor kreatívabb előadások jöhetnek létre, amelyek az előírt tanulmányi kimenet teljesítésén túl többet is képesek elérni.

 

 

Dr Daithí Kearney népzenekutató, földrajztudós és előadó. Zenét, színháztudományt és turisztikai tárgyakat tanít egyetemi szinten. A Dundalki Műszaki Egyetem Kreatív Művészeti Kutatóközpontjának társigazgatója. Három Erasmus intenzív programban vett részt, amelyek a STEAM fogalmak oktatásban való használatával foglalkoztak: IP CREAL (2012–2015), SPACE (2016–2019) és NEXT STEP (2019–2022).

 

Additional information

  • Education type:
    School Education
  • Target audience:
    Head Teacher / Principal
    Student Teacher
    Teacher
    Teacher Educator
  • Target audience ISCED:
    Lower secondary education (ISCED 2)
    Upper secondary education (ISCED 3)

Tags

Arts
Science

School subjects

Art
Mathematics / Geometry
Music
Natural Sciences