Skip to main content
European School Education Platform
Expert article

Szociális-érzelmi tanulás a mentális egészség és a jóllét szolgálatában

A világjárvány pszichológiai hatásai egyértelművé tették, hogy gondoskodóbb, a diákokat nagyobb figyelemben részesítő, a gyerekek és a fiatalok társas-érzelmi szükségleteit nagyobb mértékben támogató oktatási rendszerre van szükségünk. Carmel Cefai, a Máltai Egyetem munkatársa az alábbi írásában megosztja velünk, hogy szerinte milyen módon érdemes hozzáállni ehhez a kérdéshez.
young girls holding hands
Image: Pixabay / MireXa

Azok a statisztikák, amelyeket az utóbbi időben az európai, illetve más kontinensen élő gyerekek és fiatalok mentális egészségéről és jóllétéről megismerhettünk, aggodalomra okot adó trendet vetítenek elénk.

 

  • Az iskolába járó gyerekek körülbelül 20%-a tapasztal mentális egészségügyi problémákat az oktatási rendszerben eltöltött évek során. Körülbelül 50%-uknál már 14 éves kor előtt jelentkeznek a tünetek, 75%-uk esetében pedig 12 és 25 éves kor között kezdődik a probléma (az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája, 2018).
  • Egy vizsgálat, amelyet összesen 10 000, a 11 és 17 év közötti korosztályba tartozó gyereken végeztek, arra az eredményre jutott, hogy 5 gyerekből 1 saját bevallása szerint az iskolai bántalmazás, a tanulási elvárások és a magány miatt boldogtanul, szorongásokkal telve nő fel (az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja/Európai Unió, 2021).
  • Az öngyilkosság az alacsony és a közepes jövedelmű országok esetén a vezető halálok a fiatalok körében, a magas jövedelmű országokban pedig a második leggyakoribb (az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája, 2018).

 

Ezek az aggasztó adatok mind abba az irányba mutatnak, hogy a gondoskodásra összpontosító, a diákokra jobban figyelő, a gyerekek és a fiatalok társas-érzelmi igényeit nagyobb mértékben támogató oktatási rendszerekre van szükségünk. A kutatások arról tanúskodnak, hogy a szociális-érzelmi tanulás hozzájárul a pozitív attitűdök, illetve a proszociális viselkedésminták térnyeréséhez, valamint nagyobb jóllétet és stabilabb tanulmányi előmenetelt von maga után. Mindezeken felül csökkenti a társas, érzelmi és viselkedésbeli nehézségeket, mint amilyenek például a szorongás, a depresszió, az öngyilkosság, a droghasználat vagy az antiszociális viselkedés (Durlak et al, 2011; Goldberg et al, 2019; Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, 2021). Ezeket a pozitív kimeneteket kora gyermekkortól egészen a középfokú oktatásig megfigyelték, ráadásul különböző kulturális, társadalmi és gazdasági háttér esetén is fennállnak.

 

A NESET hálózat jelentése a szociális-érzelmi tanulás erősítéséről az Európai Unióban (Cefai et al, 2018) egy, az egész iskolára kiterjedő, rendszerszintű, tényeken alapuló megközelítésre tesz javaslatot, amelyben a tantervre összpontosító metodológia és a pozitív iskolai légkör ötvözésével növeljük a tanulók és az oktatók jóllétét. Ebben a megközelítésben az oktatási intézmény teljes közössége a célcsoportunk, tehát a munkatársakat, a diákokat, a szülőket, a helyi közösséget és az összes többi érintettet is bevonjuk abba a folyamatba, amelynek a célja a szociális-érzelmi tanulás facilitálása az iskolai élet különböző szintjein:

 

  • Tanterv: A szociális-érzelmi tanulást segítő tanterv a készségekre összpontosít, és gyakorlatiasan áll hozzá a tanuláshoz. Már koragyermekkortól kezdve egészen a középfokú oktatásig történik az intra- és interperszonális kompetenciák fejlesztése.
  • Osztálytermi és iskolai légkör: A szociális-érzelmi tanulást segítő tanterv csak pozitív osztálytermi és iskolai légkörben megvalósítható. Fontos, hogy a tanulók biztonságban érezzék magukat, be legyenek vonva a folyamatokba, tiszteletteljesen bánjanak velük, és érezzék, hogy tartoznak valahová.
  • Korai beavatkozás: A szociális-érzelmi tanulás akkor a leghatékonyabb, ha már a koragyermekkori oktatás során elkezdődik.
  • A diákok hangja: A diákoknak aktív szerepet kell kapniuk a tanterv kidolgozásában, implementációjában, értékelésében.
  • Célzott beavatkozások: A szociális-érzelmi tanulásra vonatkozó, univerzális jellegű megközelítést célzott beavatkozásokkal kell kiegészíteni, ha bizonyos, sérülékenyebb diákoknak esetleg extra támogatásra volna szükségük.
  • A pedagógusok oktatása és jólléte: A pedagógusok számára a szakmai munkájuk során folyamatosan képzéseket kell biztosítani a szociális-érzelmi tanulás témájában, hogy ők maguk is ki tudják fejleszteni a szociális és érzelmi kompetenciáikat, és gondoskodni tudjanak a saját egészségükről és jóllétükről.
  • Együttműködés a szülőkkel: A szülők bevonása a részvételiségen alapuló megközelítés fontos eleme. A szülők is részesülnek képzésben annak érdekében, hogy támogatni tudják a gyerekeik szociális-érzelmi tanulását.
  • Partnerség a helyi közösséggel és mentális egészségügyi szakemberekkel: A helyi közösség és a többi érintett a rendszerszintű, az egész iskolára kiterjedő megközelítésben létfontosságú erőforrásokként jelennek meg.
  • Minőségi implementáció: Ha hatékonyan szeretnénk bevezetni a szociális-érzelmi tanulásra vonatkozó megközelítést az iskolában, akkor előre kell terveznünk, és ki kell dolgoznunk az implementáció lépéseit. Képzéseket, segédanyagokat és támogatást kell biztosítani, továbbá garantálni kell, hogy az oktatási intézmény teljes közössége aktívan részt vegyen a folyamatban.
  • Igazodás a helyi viszonyokhoz: A beavatkozásoknál figyelembe kell venni az iskola kulturális helyzetét és a diákok érdeklődési köreit. Az is fontos továbbá, hogy alulról építkező, a részvételiséget hangsúlyozó hozzáállással dolgozzunk.

 

Összegzés

 

Ha vetünk egy pillantást a gyerekek és a fiatalok mentális egészségére és jóllétére vonatkozó, aggodalomra okot adó statisztikákra, és átgondoljuk, milyen konzisztensen mutatják az adatok, hogy a szociális-érzelmi tanulás segít a jóllét előmozdításában, továbbá a fiatal korosztály életének legkritikusabb időszakaiban akadályozza meg a mentális egészségügyi problémák kialakulását, adódik a következtetés, hogy a Covid19-válság utáni helyzet kihívásainak fényében újra kell gondolnunk, hogy mit várunk a 21. századi oktatástól. Az egyik legfontosabb célkitűzésnek annak kell lennie, hogy egy, az egész iskolára kiterjedő, rendszerszintű megközelítés részeként elő kell mozdítanunk a fiatalok jóllétét és mentális egészségét.

 

 

Carmel Cefai, PhD (Lond), a Brit Pszichológiai Társaság tudományos munkatársa, a Máltai Egyetem pszichológia professzora és az itt működő Centre for Resilience and Socio-Emotional Health igazgatója. Cefai professzor kiterjedt kutatást végzett és számos publikációt tett közzé a társas és érzelmi nevelés és az alkalmazkodóképesség témájában. Pályafutását tanárként kezdte.

 

References

 

Cefai, C., Bartolo, P., Cavioni, V., & Downes, P. (2018). Strengthening social andemotional education as a key curricular area across the EU: A review of theinternational evidence. NESET Report. Luxembourg: Publications Office of the European Union.

 

Durlak, J. A.; Weissberg, R. P.; Dymnicki, A. B.; Taylor, R. D. (2011). The impact of enhancing students’ social and emotional learning: A meta-analysis of school-based universal interventions. Child Development, 82 (1), 474-501.

 

Goldberg, J. M., Sklad, M., Elfrink, T. R., Schreurs, K. M. G., Bohlmeijer, E. T. and Clarke, A. M. (2019). Effectiveness of interventions adopting a whole school approach to enhancing social and emotional development: a meta-analysis. European Journal of Psychology of Education, 34(4), 755–782.

 

OECD (2021) Beyond Academic Learning.

 

UNICEF and the European Union (2021) Our Europe, Our Rights, Our Future.

 

WHO Regional Office for Europe (2018). Adolescent mental health in the European Region.

 

WHO Regional Office for Europe (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada International report

 

Additional information

  • Education type:
    School Education
  • Target audience:
    Head Teacher / Principal
    School Psychologist
    Student Teacher
    Teacher
    Teacher Educator
  • Target audience ISCED:
    Primary education (ISCED 1)
    Lower secondary education (ISCED 2)
    Upper secondary education (ISCED 3)

Tags

Social skills
Well-being

Key competences

Personal
Personal, social and learning to learn
Social and learning