Skip to main content
European School Education Platform
Interview

Education Talks: Utak az iskolai sikerhez

Paul Downes az iskolai hátrányokkal foglalkozó központ vezetője a Dublin City Egyetem Oktatástudományi Intézetében. Nemrégiben megosztotta velünk, hogy mit gondol az Európai Bizottság „Utak az iskolai sikerhez” című kezdeményezéssel kapcsolatos tanácsi ajánlásra vonatkozó új javaslatáról. A dokumentumban a korai iskolaelhagyás és az alapkészségek terén tapasztalható hiányosságok problémáinak megoldására kidolgozott intézkedések szerepelnek.
Interview visual - Paul Downes

Paul Downes vagyok, oktatáspszichológiát tanítok, és az iskolai hátrányokkal foglalkozó központot vezetem a Dublin City Egyetem Oktatástudományi Intézetében.

 

Milyen nagyobb kihívások nehezítik, hogy javítani tudjunk az oktatási eredményeken?

 

Az egyik nagy nehézség, amit kiemelnék, a szegénység és a világjárvány hatásainak halálos koktéljából adódik. Már a 2018-as PISA-felmérések aggodalomra okot adó hanyatlásról tettek tanúbizonyságot az olvasási, matematikai és természettudományos alapkészségek terén ötből több mint egy európai diák esetében.

 

Hogyan határozná meg az iskolai siker fogalmát?

 

Egy holisztikus megközelítésben a siker a gyerekek és fiatalok jóllétében, a társas és személyes készségeik fejlődésében áll. A társas és személyes kompetenciák, valamint az önismeret fejlesztése mellett természetesen az iskolai bántalmazás megelőzése is fontos feladat, a bántalmazás ugyanis az egészséges kommunikáció szöges ellentéte.

 

A Tanács ajánlása az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezésről

 

Az új kezdeményezés egyik kulcsfontosságú eleme az a kérés a tagállamok felé, hogy integrálják az iskolaelhagyás és a bántalmazás megelőzésére kidolgozott stratégiákat. Ezen a ponton további rétegeket adtak hozzá a 2011-es tanácsi ajánláshoz. Nagyobb figyelmet szentelnek például a szükségletek szerinti differenciálásnak. Elkülönítik az univerzális megközelítéseket azoktól a stratégiáktól, amelyek célzott csoportfoglalkozásnál vagy intenzív egyéni támogatásnál használandók. Nagy különbség van abban, ahogyan a differenciálásra tekintenek. Az egész iskolára kiterjedő megközelítés is szerepel a szövegben, ami a 2011-es verzióban még nem volt benne. Rendszerként tekintenek az iskolára, kapcsolati hálók és stratégiai beavatkozások rendszereként, és szintén fontosak az iskolában és körülötte működő multidiszciplináris csoportok, a szektorokon átívelő nézőpont, a fontos szektorok együttműködése.

 

Hogyan tudjuk támogatni a tanulókat?

 

Szerintem van pár nagyon kézenfekvő stratégia, amelyet a megelőzés vonatkozásában határozottan érdemes bevezetnünk, és amelyek mögött valódi érvek állnak. Ott vannak például az otthoni könyvek biztosítását célzó rendszerek, amelyek a szegénységben élő családoknál segítenek garantálni, hogy legyenek megfelelő olvasmányok otthon, és kialakulhasson a diákokban az olvasás szeretete. Ez nem csak a szövegértéshez fontos, hanem a teljes tanulmányi előmenetelhez. A beavatkozások között említhetjük például nyilvánvalóan a luxemburgi modellt, amelyben nyelvi mediátorokat alkalmazunk. Az eredeti példában körülbelül 37 különböző nyelvről van szó, amelyekhez külön mediátorok tartoznak, akik az adott nyelvi problémákkal foglalkoznak. A kompenzációkkal kapcsolatban szerintem egyértelműek a felzárkóztató oktatás tanulságai a többségi rendszerre nézve is. Idetartozik többek között az eredmények nyilvános elismerése, ami történhet díjak vagy ünnepségek formájában. A hangsúly az elismerésen van. Ez költségek nélkül megoldható, és a többségi oktatásra is jobban kiterjeszthető lenne.

 

Hogyan támogathatjuk az oktatókat?

 

Az egyik kézenfekvő terület, ami eszembe jut, a resztoratív eljárások területe, ahova viszonylag egyszerű kérdezős-kommunikációs módszerek tartoznak. Ez nem resztoratív igazságszolgáltatás. Teljesen más kezdeményezés. Az iskolai resztoratív eljárások olcsó, egyszerűen megvalósítható, de nagyon átgondolt, koncentrált megoldások az iskola kommunikációs kultúrájának fejlesztésére empátiát keltő kérdések segítségével, amelyek érzékennyé tesznek mások nézőpontjára. Ez a diákoknak és a munkatársaknak is hasznos.

 

Milyen intézkedésekkel támogathatjuk az egész iskolára kiterjedő megközelítést?

 

Az egész iskolára kiterjedő megközelítés akkor működik, ha figyelembe vesszük a diákok és a szülők nézőpontját, különösen pedig a marginalizált, a kirekesztés szélén álló diákok nézőpontját, az iskolarendszerrel kapcsolatos problémáikat. A multidiszciplináris csoportokkal kiszélesítjük azt, amit iskola alatt értünk. Az iskola nem kizárólag a pedagógusokról és a tanulókról szól. Az iskola egyben egy olyan hely is, ahol számos más, fontos munkát végző szakember kapcsolatba lép egymással, akik szélesebb körű, holisztikusabb nézőpontból támogatják a gyerekeket és a fiatalokat.

 

Additional information

  • Education type:
    School Education
  • Target audience:
    Government / policy maker
    Head Teacher / Principal
    Student Teacher
    Teacher
    Teacher Educator

Tags

Inclusion
Policy development
Tackling early school leaving
Well-being

Key competences

Personal
Personal, social and learning to learn
Social and learning