Az utóbbi években a vegyes tanulás módszere nagyon fontos elem lett az oktatásban. Több oktatási miniszter is követni kezdte a Tanács vegyes tanulásra vonatkozó, 2021-es ajánlását. A vegyes tanulás során vagy a helyszíneket ötvözzük, vagy a – digitális vagy nem digitális – tanulási eszközöket. Emiatt, továbbá a vegyes tanulás hangsúlyos szerepe miatt az iskolákkal foglalkozó munkacsoport megnézte, milyen támogatást kell adni a vegyes tanuláshoz elsősorban döntéshozói oldalról.

Hogyan fest az inkluzív vegyes tanulás a gyakorlatban?

Alapvetően három különböző fő módozatot különböztethetünk meg a tanulási tapasztalat közvetítése szempontjából. Ha nem szeretnénk magára hagyni a tanulót a feldolgozásban, akkor mindhárom esetben olyan párbeszédet kell kezdeményeznünk vele, amely a jelentéskonstitúció irányába mutat. Azáltal tudjuk inkluzívvá tenni a tanulást, ha úgy szervezzük meg a tanulási helyzetet, és olyan szervezetté tesszük a tanulást, hogy minden tanuló aktívan be tud kapcsolódni a folyamatba a saját szintjén, az érdeklődése által vezetve, és megkapja azt a támogatást, amire szüksége van. A vegyes tanulás nyilvánvalóan számos lehetőséget biztosít arra, hogy vegyesen alkalmazzuk a módozatokat, és tanulási tapasztalatok gazdag tárházából meríthessenek a tanulóink.

Hogyan segíthetik az oktatásügyi miniszterek az inklúziós célú vegyes tanulást?

A döntéshozók, mindenekelőtt a minisztériumok azzal tudják támogatni az iskolák és a pedagógusok munkáját, ha elég időt hagynak a tantervben a vegyes tanulás alkalmazására. Nagyon fontosnak tartom ezért a rugalmas tanterv koncepcióját, amely nem ír elő a szükségesnél több kötelező elemet. Az eszközbeszerzéseket illetően is támogatnunk kell a pedagógusokat, de képzésekről is gondoskodnunk kell, amelyeken megtanítjuk a digitális eszközök használatát. Szintén nagyon fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan hely, ahol meg tudják osztani a tapasztalatokat.

Az iskolák és a tanárok csodákat művelnek, nekünk, döntéshozói pozícióban lévőknek pedig lehetővé kell tennünk számukra, hogy hozzáférjenek a különböző, nemzeti vagy európai szintű platformokhoz, hogy megoszthassák a tapasztalataikat. Horvátországban azt látjuk, hogy az iskolák kiválóan együttműködnek a helyi közösségekkel. Az oktatási intézményeink például a rendőrséggel is együtt dolgoznak. A rendőrök bemennek az iskolába, és órát tartanak a közlekedésről az elsősöknek. Majd kimennek velük az utcára, hogy a diákok maguk is megtapasztalhassák, milyen a forgalom. Szerintem az iskoláknak hasonlóan nyitottnak kellene lenniük a helyi közösségekkel való együttműködésekre, és közösen kellene megteremtenünk a lehetőséget arra, hogy a diákok a lehető legjobb oktatásban részesüljenek.

Hogyan támogathatja az iskolavezetés az inklúziós célú vegyes tanulást?

Azzal segíthetik az inklúziós célú vegyes tanulást, ha széles körű autonómiát biztosítanak minden pedagógusnak, hogy kiélhessék a kreativitásukat. A tanárokra olyan szakemberekként kell tekintenünk, akik tudják, mi a legjobb a tanulóknak, és hogyan lehetne értelmesebbé tenni számukra a tanulás folyamatát. Természetesen valamilyen jogi keretbe kell illeszteni ezeket. Észtországban például a nemzeti tanterv a kompetenciákra, a készségekre, illetve a tanulmányi eredményekre épül. A pedagógusnak ebben a rendszerben lehetősége nyílik vegyes módszereket használni, mert szinte teljes körű autonómiája van annak eldöntésében, hogyan kívánja strukturálni a tanulási folyamatot, amennyiben az elvárt tanulási eredményeket maradéktalanul biztosítja.

A tanárok hálózatokba szerveződhetnek, együttműködéseket alakíthatnak ki akár például munkáltatókkal vagy nem kormányzati szervezetekkel, és meghívhatják őket az óráikra. Vagy arra is lehetőségük van, hogy az osztálytermen kívül tartsanak órát, például laboratóriumokban, múzeumokban, parkokban, erdőkben vagy ahol csak szeretnének, amennyiben a tanulási eredmények megfelelőek.

Az iskolavezetés ezenfelül együttműködéseket építhet ki az iskola és a magánszektor bizonyos szereplői között. Észtországban elterjedtek a köz- és a magánszféra közötti partnerségek, az iskolák és cégek közti kapcsolatok, és ez mélyen a társadalmi szemléletben gyökerezik. Szerintem mindent egybevetve fontos olyan környezetet, illetve kultúrát teremteni, amely bizalmon és kooperáción alapul, és a vegyes tanuláshoz is erre van szükség.]