A szociális-érzelmi tanulás egy olyan pedagógiai megközelítés, amely abból a célból kívánja segíteni a diákok társas és érzelmi kompetenciáinak fejlesztését, hogy tanulmányaik, szociális életük és szakmai előmenetelük során sikeresebbek legyenek.

A STEAM (Science = természettudományok, Technology = informatika, Engineering = műszaki tudományok, Arts = művészetek és Mathematics = matematika) területek egy csoportba sorolása egy innovatív tanulási módszert takar. A művészetek integrálása a természettudományos tárgyak közé fejleszti a diákok kreativitását, és növeli a tanulás folyamatába való bevonódás mértékét. Ebben a cikkben több olyan ötletet és segédanyagot is bemutatunk, amelyek segíthetnek az oktatóknak meghonosítani a STEAM módszertant az iskolai munkában.

Az iskolai oktatás jelentős mértékben hozzájárulhat a fiatalok aktív szerepvállalásának előmozdításához, ráadásul ráébresztheti a diákokat arra is, hogy hatást tudnak gyakorolni az őket körülvevő világra. Az alábbi útmutatóban bemutatunk néhány hasznos forrást, amelyek segítenek aktív állampolgári szerepvállalásra ösztönözni a fiatalokat a tanteremben.

Az EU nagyra törően azt a célt fogalmazta meg, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész, és ennek elérésében komoly szerep hárul az oktatási és képzési szektorra. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk megvalósítani a fenntarthatóság tanulását, az egész iskolára kiterjedő megközelítést kell a középpontba állítani. Cikkünkben hasznos segédanyagokat és gyakorlati tanácsokat osztunk meg, amelyek segítségével a teljes intézményt be tudjuk vonni a fenntarthatóvá válás folyamatába.

Katonai konfliktusok idején, mint amilyen például az ukrajnai háború, ismételten el szokták kezdeni megvitatni az emberek a történelmi narratívák, illetve a történeti események tanításának problémáját. Alábbi útmutatónkban azt fogjuk megvizsgálni, milyen módszerek állnak a pedagógusok rendelkezésére, amelyek segítségével át tudják beszélni a konfrontációkat és a nézeteltéréseket a diákjaikkal, és érdemi módon tudják tanítani a tantárgyat.

Korunkban egyre inkább beépülnek a technológiai eszközök az osztálytermi munkába. A „hozd a saját eszközöd” (= Bring Your Own Device, rövidítve BYOD) elv mind a pedagógusok, mind a tanulók számára lehetőséget kínál a tanulás új módszereinek felfedezésére. Folyamatosan gondolkodnak az oktatásügyben dolgozók azon, hogyan lehetne költséghatékony megoldásokat találni az új technológiák órai használatára. Ebben az útmutatóban néhány segédanyagot és gyakorlati tanácsot mutatunk be, amelyekkel könnyebben el tudunk indulni a sajáteszköz-használat irányába.

2022-ben az Európai Bizottság School Education Gateway és eTwinning portáljai egyesülnek, és European School Education Platform egységes felületen működnek tovább. A két felület tartalmai és szolgáltatásai ez után egy helyen válnak elérhetővé. A European School Education Platform felületre az Európai Bizottság felhasználóazonosítási rendszerével, az EU Login-nal lehet majd belépni. Az alábbi útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan hozhat létre EU Login felhasználói fiókot. A rendszer révén az erre jogosult felhasználók egyetlen email cím és jelszó megadásával a Bizottság webszolgáltatásainak széles köréhez férhetnek hozzá.

Az Oktatási és Képzési Figyelő az Európai Bizottság legfontosabb, évente megjelenő elemzése az európai Uniós oktatás és képzés aktuális helyzetéről. A kiadvány beszámol az európai unió hosszú távú oktatási stratégiai keretrendszerének részét képező európai célokról, illetve az ezekkel kapcsolatos fejleményekről. Emellett a figyelő minden évben kiemelten foglalkozik egy központi témával. Az alábbi útmutatóban bemutatjuk az Oktatási és Képzési Figyelő főbb részeit, illetve azt, hogy hogyan hasznosíthatja a gyakorlatban a kiadványban ismertetett információkat.

Napjainkban, különösen a világjárvány idején, amikor mindenki – beleértve a diákokat és pedagógusokat – a digitális eszközeire hagyatkozik mindennapi életében, minden korábbinál nagyobb szükségünk van a médiaműveltségre. Az alábbi útmutatóban a médiaműveltséggel és a félretájékoztatással foglalkozó hasznos forrásokat mutatunk be.

Az akciókutatás során a tanárok több információt szereznek az osztályteremben végzett munkájukról, gazdagítják pedagógiai repertoárjukat, és átgondolják, milyen módszereket használnak. A megközelítés segíti az oktatói attitűdök, a szakmai identitás és a pedagógiai szakértelem folyamatos fejlesztését, miközben biztosítja a tanár számára, hogy a saját helyzetének megfelelően, a saját szükségletei mentén értelmezhesse az eredményeket.