A mentorálás alatt rendszerint azt a folyamatot értjük, amelynek során egy tapasztalt személy ‒ a mentor ‒ támogatást nyújt egy másik személynek ‒ a mentoráltnak ‒ olyan meghatározott készségek fejlesztéséhez és ismeretek elsajátításához, amelyek elősegítik a mentorált személy szakmai és személyes fejlődését. Iskolai szinten a diákok számára elérhető mentorálási lehetőségek rendszerint a tanulmányi teljesítményüket állítják a középpontba, vagy társas-érzelmi támogatásukat szolgálják. A pedagógusok számára elérhető iskolai mentorálási lehetőségek pedig többnyire a pedagógus alapképzés vagy a folyamatos szakmai fejlődés részét képezik.

Az iskolák továbbfejlesztése visszatérő kérdés az oktatásban érintett különböző felek számára. Az alábbiakban José Luís Muñoz Moreno, a Barcelonai Autonóm Egyetem munkatársa arról osztja meg gondolatait, hogy milyen szerepet tölt be a fejlesztési folyamatokban az iskolák és helyi közösségeik közötti együttműködés.

Paul Downes az iskolai hátrányokkal foglalkozó központ vezetője a Dublin City Egyetem Oktatástudományi Intézetében. Nemrégiben megosztotta velünk, hogy mit gondol az Európai Bizottság „Utak az iskolai sikerhez” című kezdeményezéssel kapcsolatos tanácsi ajánlásra vonatkozó új javaslatáról. A dokumentumban a korai iskolaelhagyás és az alapkészségek terén tapasztalható hiányosságok problémáinak megoldására kidolgozott intézkedések szerepelnek.

A világjárvány pszichológiai hatásai egyértelművé tették, hogy gondoskodóbb, a diákokat nagyobb figyelemben részesítő, a gyerekek és a fiatalok társas-érzelmi szükségleteit nagyobb mértékben támogató oktatási rendszerre van szükségünk. Carmel Cefai, a Máltai Egyetem munkatársa az alábbi írásában megosztja velünk, hogy szerinte milyen módon érdemes hozzáállni ehhez a kérdéshez.

Európa-szerte egyre többen vélik úgy, hogy inkluzívabbá kell tenni az oktatási rendszereket, de azt is elismerik, hogy kihívásokat rejt magában a feladat. Az inkluzív oktatás a kurrens elméletekben egyfajta „szervezőelvként” jelenik meg, amely aládúcolja az iskolai struktúrákat és folyamatokat. Az emberi jogi megközelítés talaján álló inkluzív oktatás az a gondolat áll, hogy minden tanulónak azonos tanulási lehetőségeket kell teremteni (Európai Ügynökség, 2018a).

Sok olyan iskolakönyvtár van, amely fontos szerepet játszik az írás-olvasási kompetencia ösztönzésében és az új pedagógiai gyakorlatok támogatásában.

Dr. Martyn Rawson az alábbi, Waldorf-pedagógiai kutatásaiból és gyakorlatából származó cikkében elmagyarázza, milyen mechanizmusokon keresztül segíthet a bohócpantomim gyakorlása abban, hogy a pedagógusok felszabadítsák a gátlásaikat, és intenzív jelenlétet tudjanak kialakítani az adott pillanatban.

Julien Bobroff fizikus, a Paris-Saclay Egyetem tanára bemutatja, hogyan tehetjük vonzóbbá a természettudományos órákat alacsony költségű eszközök, például okostelefon használatával.

Az egyetemi szinten zenét tanító Dr. Daithí Kearney az alábbiakban megosztja velünk személyes történetét, és beszámol róla, milyen hatással voltak a STEAM (Science = természettudományok, Technology = informatika, Engineering = műszaki tudományok, Arts = művészetek és Mathematics = matematika) tárgyak a tanításhoz való hozzáállására.

Milyen hatása van a mesterséges intelligencia (MI) terjedésének az oktatásra, és mik a legfontosabb tényezők, amelyekre az oktatásban dolgozóknak is figyelemmel kell lenniük? Ha kíváncsiak a témára, hallgassák meg a tanárként és konzultánsként dolgozó Marco Nevessel készített interjúnkat!